Útban hazafelé... SELLA NEVEA 2006. február 20.
A lezúduló végzet hangos robaja, a felismerés iszonya, kedvesed elhaló sikolya arra késztet, hogy fuss oda. Oltalmazó, erős kezed gúzsba köti gyilkos közeg. Kíntól torzul el arcod, fejedet megadón lehajtod, nem hallja már úgysem hangod. De lángoló szived felett Egy könnypatak felé ered...
Emlékül
Sziklanyűvő VadAnna Anna miért hagysz itt minket Víditója megtört szívnek, Tiéd mindig vadul verte Szereteted énekelte. Anna miért hagysz itt minket Beragyogtad életinket, Szikla után sziklát mászva Nem gondoltál lavinádra. Anna miért hagysz itt minket Végignyűvén hegyeinket, Eltávoztál idegenbe Onnan pedig fel a menybe. Anna menyből tekints minket És engeszteld vétkeinket, Isten trónja előtt állva Gondolj sírók táborára. Zsigmond Benedek Bp., 2006 március 4
Sziklanyűvő VadAnna
Anna miért hagysz itt minket Víditója megtört szívnek, Tiéd mindig vadul verte Szereteted énekelte.
Anna miért hagysz itt minket Beragyogtad életinket, Szikla után sziklát mászva Nem gondoltál lavinádra.
Anna miért hagysz itt minket Végignyűvén hegyeinket, Eltávoztál idegenbe Onnan pedig fel a menybe.
Anna menyből tekints minket És engeszteld vétkeinket, Isten trónja előtt állva Gondolj sírók táborára.
Zsigmond Benedek Bp., 2006 március 4
vegyes képek, föleg a kapcsolatuk idejéböl
Kattints arra a képre, amelyiket nagyobb méretben szeretnél megnézni!